újságok

Reggelente akarva-akaratlanul is elmegyek egy Metropolt osztó ember mellett, akik természetesen nem kíváncsiak arra, hogy neked kell e húsz oldalnyi friss rémhír, a kezedbe -vagy ha úgy jobban tetszik-, arcodba nyomják, hogy márpedig ezt látnod kell. Idővel aztán döbbenten vettem észre, hogy a reggeli kávém és péksüteményeim morzsái mellé valamiféle perverz vágyat érzek az iránt, hogy elolvashassam az újság utolsó oldalán lévő olvasói leveleket. Jó-jó persze, azért gyorsan átvágtázok azokon a cikkeken, amik megragadják a figyelmem (mondjuk a mai kanapéturizmus egészen megmosolyogtatott), aztán ha úgy adódik még elolvasok egy-egy írói véleményt, de a lényeg akkor is az utolsó oldalon van. És ezt úgy gondolom többen is tanusíthatják, hiszen sokan eleve hátulról kezdik az egészet, mert ott van a keresztrejtvény is, meg a sudoku, időjárás jelentés... Talán ha azt az egy oldalt osztogatnák minden reggel, még többen kérnének belőle.

Amire ki akartam térni, hogy a napokban került erre a bizonyos utolsó oldalra egy olvasói levél, valószínűleg egy kedves nyugdíjas írhatta, persze az is lehet hogy nem kedves... vagy nem nyugdíjas. A lényeg hogy mind az egy és fél hasábot végigpanaszkodta, miszerint a mai fiatalok képtelenek a jómodorra. Beszámolt egy szomorú esetről is, melyet persze a saját bőrén tapasztalt, némiképp a végére talán túlélőnek is nevezhetnénk a mai durva és erőszakos fiatalok tengerében a reggeli negyed nyolcas buszon, majd végül ismét megtudhattuk hogy modortalan és irgalmatlanul cifrán beszélő tinédzserekké váltunk, de bezzeg az ő idejében...

Nevettem egy jót, aztán másnap jött a második felvonás.

Jött egy válaszlevés, amit egy frissen diplomázott nő írt, ő pedig elmondta a saját, legalább olyan erőszakos, akaratos és modortalan tapasztalatait a reggeli negyed nyolcas öregekről.

Másnap már alig vártam, hogy olvashassam a választ, de sajnálatos módon nem érkezett. Vagy készül egy vitarovat, ahol az erőszakos, modortalan fiatalok háborúzhatnak az akaratos és modortalan öregekkel.

Néha tényleg elgondolkozom, hogy mikor ébred már rá a világ, hogy a piacnak mondjuk később kéne nyitnia, a diákoknak pedig le kéne segíteniük minden öreget a buszról, meg fel a buszra, átadni a helyüket, vagy egyáltalán nem is közlekedni busszal.

Jó, nekem is megvan a véleményem. De még mindig tisztelet a kivételnek.