Az ablak mellett ültem, azt figyelve, az esőcseppek hogyan vetnek karikákat a gyepen egyre növekvő pocsolyákban. Felzavarva azok tisztaságát. Az ölemben a rajzmappám hevert. A fülem mögé ceruzát dugtam. Egy hirtelen jött ötlettel lekaptam onnan. Eleinte értelmetlen vonalak jelentek meg a pappíron, majd a rajz egyre felismerhetőbb lett. Egy angyal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése