Tánc

Új szerelmem a tánc.
Valahogy mindig is közel állt hozzám a zene, a ritmus, a hangok. Olyan önkifejezés volt számomra, mint az írás, a kommunikáció. Sikerült épp egy zenetagozatos általános iskolába járnom, énekkaros voltam, aztán itthon is rengeteget énekeltem.
Szerettem volna énekes lenni, de ki nem? Szerettem volna a színpadon állni, egy szál gitárral és egy mikrofonnal és átadni azokat az érzelmeket az embereknek, amik bennem vannak. Üzenni és megérinteni őket a zenével. Számomra ez nem csak gyermeteg álmodozás volt, hanem igazi cél, amit a mai napig szeretnék, ha valóra válna, de már nem annyira jelent nekem sokat, mint régen. Szeretek énekelni, kiadni magamból mindent egy dalban, sírni rajta ha fáj, ha meghat, ha magamra találok benne. És lenyűgözőnek tartom, hogy az emberi hang mire képes. Az meg még lenyűgözőbb, hogy több emberi hang egyszerre mire képes, milyen érzéseket tud felszínre hozni, milyen összetartó ereje van. Szerettem és szeretnék a zenével foglalkozni.
De arra valahogy sosem gondoltam, hogy a táncban keressem meg önmagam. Hogy ne csak a hangszálaink, a torkunk, hanem még több, az egész testünk, a lényünk, a lelkünk lényegüljön át, mondja el azt, amit szavakkal nem lehet. Pedig valahogy ezt most még inkább a lényem részének érzem, mint az éneklést. Úgy érzem minden mozdulat, minden érzés, amit a zene átad, amit a zene kihoz belőlem én vagyok, a részem és megmutathatom másoknak. Hogy a lépések és kombinációk között megbújik majd az érzelem, a lélek és minden, amit eddig átéltél. Egy-egy tánc maga az átlényegülés. Olyan, mint egy színdarabot előadni beszéd nélkül, vagy inkább testbeszéddel. Mindig valaki más lenni, és a legjobb érzés megtapasztalni, mikor megtalálod önmagad ebben az új személyiségben. Mikor rájössz, hogy minden benned van. Mikor elkezdesz játszani az énjeiddel. Megmutatni másoknak és érezni.
Igen. A tánc nem más, mint a ritmusképlet lekopogása a tánctéren, tagolt mozdulatokkal, melynek célja az érzelmek kifejezése.

Újabban egy latin tánccipőbe szerettem bele... és ha a nyakam kitöröm, akkor is lesz olyanom. hahaha :*