Eszembe jutott már, hogy hoppá én blogot is vezetek, talán írni is kéne bele. Igen, nos nem ártana. Főleg hogy eddig ez csak panaszblog volt, és pont a jó dolgokat nem pötyögöm, kicsit mintha mazochista lennék. Hát igen, boldog párkapcsolatban élek (és ezt még mindig nagyon furcsa leírni, pedig tegnap volt két hete hogy együtt vagyunk). Még mindig nem érzem azt, hogy fordulatot vett az életem, pedig dehogynem. Ez a két hét úgy telt el, hogy szinte észre sem vettem. Szinte minden nap találkoztunk, már egyáltalán nem érzem hogy gátaim lennének a kapcsolatunkat illetően. Sőt tegnap döbbentem rá, hogy mennyire képesek vagyunk már egymásnak bármit elmondani zavar nélkül, vagy anélkül, hogy úgy érezzük ezt még nem lenne szabad. Olyan természetesnek tűnik már az egész, és annyira összefolynak a napok, hogy nem tudnám megmondani mikor mit csináltunk. Ez a két hét mintha csak egy nap lett volna, mégis mintha sokkal régebb óta együtt lennénk mint két hét... Furcsa az egész, de mégis olyan megszokott. Olyan nem tudom. :D
Még annyira nem tudok semmit sem írni most sem. Annyira nincs ihlet, nincs tartalom, nincs semmi, hogy meglepődök saját magamon. Na mindegy. Majd jelentkezem amint valami értelmes gondolat megszületik a fejemben.
Tavasz.!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése