Go far away

Ma reggel kiléptem V-vel az utcára, és ahogy megéreztem a meleget az arcomon, ahogy a kellemesen lágy szél végigfutott a bőrömön, az valami orgazmussal ért fel nálam testileg-lelkileg. Alig hittem el, hogy a hófehér bőrdzsekimben állhatok és szinte melegem van. Csak sétálni akartam, és sétálni és sétálni és sétálni... Alig bírom elhinni, hogy végre érzem. Hogy jön. Hogy itt van. Hogy itt a tavasz. Hogy mához egy hónapra 16 leszek, hogy sütni fog a nap, hogy jön a meleg, hogy végre nyílnak majd a virágok, hogy végre érezhetem a meleg napfényt a bőrömön, és hogy nem kell azokban az undorító sötét meleg cuccokban járkálnom...
Legszívesebben ha tehetném már holnap indulnék Londonba. Ölni tudnék érte. Menni akarok, el innen, bele a nyárba, tombolni akarok és érezni a napfényt, táncolni és nevetni és végre megint szívvel énekelni, ahogy régen, és ahogy tegnap este végre erre is ráébredtem, amit köszönök V-nek! Szeretnék szabad lenni! Szeretnék ordibálni a réten és naplementét nézni, hülyéskedni a fűben, idióta képeket csinálni, akár egész nap az utcán lófrálni, fagyit vagy jégkását zabálni és közben annyit nevetni, hogy már fájjon a hasam. Szeretnék napozni, beleugrani egy hideg vizű medencébe és az aljáig merülni. Szeretnék reggel madárcsicsergésre ébredni, a népkertbe a szökőkútban ugrálni, telekre menni és dombról legurulni, esténként csillagokat nézni, egy játszón a homokozóban idétlenkedni. Hintázni, zenét hallgatni, napozni, korlátok nélkül azt csinálni amit akarok, menni amikor akarok, jönni amikor akarok. Délben akarok kelni és hajnalokig fel lenni. Nyalókázni és kavicsokat dobálni a patakba. Repülőket nézni, ahogy csíkot hagynak maguk után az égen, élvezni a néhai szivárványt, a nyári esőket, a szabad pillanatokat, a kék eget és mindent!
Annyira kívánom, hogy ölni tudnék érte.