2012. január 11., szerda

mindegy


Jobbára megint beszippantottak a könyvek. Újabban kiolvastam a kötelezőt, bizonyos Szigorúan ellenőrzött vonatok. Bohumil Hrabal kicsit szerintem nem komplett. Gondolhattam volna, hogy nem lesz könnyű menet, elvégre a magyar tanárom is egy kicsit bolondnak tűnik, de lehet hogy épp ezért jó. Nos a könyvvel nem így volt. Személy szerint ezzel a túlfűtött erotikus stílussal nincs problémám, de ez a megfogalmazás, ez a kuszaság nekem elég érthetetlen. Nem állt össze a kép, miért ez a címe azon kívül hogy egy vonaton játszódik, vagy vonatpályaudvaron. Valami nagyobb összefüggésre vártam. Beszélgettem erről mamámmal pár nappal ez előtt, és azt mondta, hogy személy szerint ő se nagyon kedveli a stílusát ennek a férfinak. Ez a magányos hetven oldal az erotikával meg a morbidsággal, kuszasággal és összefüggéstelenségével elég kiábrándító. Legalábbis nekem. Elvileg maga a költő nyilatkozta, hogy nem érti hogy adhatták ki könyvben, és hogy olvashatják egyáltalán azt a sok hülyeséget amit ő összehordott... Jó kérdés.
Tumblr_lxney1cl4t1qktjcjo1_500_largeDe ami még jobban foglalkoztat, hogy hogy éltem túl ezt a napot. A spanyol témazáróm olyan nehéz volt, hogy örülök ha görbülni fog. Szóval az a reményekkel teli négyes már valószínűleg csak álom marad. De még az is lehet, hogy a hármas is.Aztán megírtam ebből a remek kötelező olvasmányból a dolgozatomat, de ahogy visszagondolok, ez sem üti meg a négyes szintet. Majd jött a hét igeidős angol összefoglaló témazáró az év anyagából. Igen, olyan borzalmas, mint ahogy hangzik.
Elcsodálkoztam, hogy kifelé menet megállított az angol tanárom, hogy minden rendben van e. Rámondtam, hogy igen. Bár végül is egészen így érzem. Ahhoz képest, ahogy több mint fél évvel ez előtt éreztem magam, boldog vagyok. Kicsit most nehezebb, de egyáltalán semmi komoly. Kérdezte, hogy otthon vannak problémák? Mondom nem. De legszívesebben azt mondtam volna, hogy igen. Nem is találkozom az anyámmal. Nem is beszélünk. De ez addig is így volt, amíg nem rontottam... Megkérdezte, hogy szerelmes vagyok? És mondtam, hogy nem. Nem is. Csak a fiúkból lett elegem az utóbbi időben.
Holnap pedig elsősök bemutatkozása...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése