Amikor ma megláttam a régi iskolámból érkező embereket, valahogy olyan fura volt. Még mindig emlékszem milyen volt, amikor én mentem nyílt napra, és mennyire tetszett, és mennyire megváltoztatta az elképzeléseimet. Furcsa volt velük ott találkozni, már a tagjaként annak a közösségnek, amiről akkor álmodtam. Egészen más a másik oldalról figyelni a dolgokat.
Egyébként november 10-e van.
Boldog Születésnapot kívánok Molnár Gergőnek, aki felforgatta az életem, és annyit nevetek miatta! :)
Szeretlek.
Egyébként ma több érdekes dolog is történt. Például tesin, mivel a kondiban voltam, egy csomót tudtam beszélgetni a lányokkal. És kiderült, hogy Virág is olyasféle pályára készül, amire én is erősen akarok, a filmrendezés, vagy az ebbe tartozó összes irány. Olyan jó volt, hogy valakivel lett egy ilyen közös pontunk. Nem is gondoltam, hogy bárki gondolkozik ilyenről a környezetemben. Kellemes meglepetés volt, meg aztán rengeteg ideig agyaltam még rajta.
A másik, hogy ma délután elmentem gitár szakkörre Bencével. Alapból is elég jóban vagyunk mostanában, de az együtt szerencsétlenkedés még nagyobb buli. És ráadásul úgy elment az idő, hogy lekéstem a gyűlést, amire menni akartam.
Erre biztos, hogy járni fogok, ma már tanultunk pár akkordot is, meg alap dolgokat, jövő órán már mindenki kap saját gitárt amin gyakorolhat ott. :D Nekem ez annyira jó. Régebben, az előző blogomban még hónapokat ábrándoztam, hogy én meg akarom tanulni, és meg is fogom, és lesz egy gitárom, és milyen jó lesz... Aztán a gitárt meg is vettem magamnak, de egyedül megtanulni rajta játszani... hát mondhatom, hogy nem könnyű feladat. És igazából pár hónap után fel is adtam, mert nem nagyon haladtam előre.
Most viszont ott van egy csomó haladó, meg egy csomó kezdő velem együtt, és együtt próbálgatjuk meg segítünk egymásnak. :) Nem is tudom, eleve a gitár olyan hangulatot hoz, hogy utánozhatatlan, aztán amikor sokan összegyűlünk, és egymásnak segítünk, hogy mit hogyan kell lefogni... olyan családias az egész. :) És nagyon élvezem, mert tényleg olyan, mint egy régi "álmot", amit már feladtam, megvalósítani. Jó, hogy teszek valamit. Szóval a naaagy terveim közül, az egyikbe sikeresen belevágtam. :DNa igen... Mik a nagy tervek? Ugye el lehet ezen gondolkozni, mert eddig semmit sem mondtam, és semmiben sem voltam biztos. Ami az utóbbi időben kialakult bennem, az az, hogy szeretnék:
~Megtanulni gitározni~Rajzolni
~Megtanulni énekelni
~Fotózni
~Modellkedni
~Ez egy távolabbi "cél", ami jelen pillanatban eléggé foglalkoztat... pontosabban egy éve, vagy egy fél éve, hogy továbbtanulhassak valami művészeti egyetemen, ahol rendezéssel és filmezéssel foglalkozhatok.
Fel vagyok buzdulva teljesen a gitározástól, mert olyan jó érzés az, hogy sikerül valami, amire vágytam. Szóval, ha nem is egyik napról a másikra, de idővel minden tervemet szeretném véghez vinni. Bár ki tudja mit hoz az élet, vagy hogy lesz tovább, azért jó, hogy van egy-két dolog, amiért érdemes felkelnem nap mint nap, és küzdeni. Látok valamit, amiért dolgozhatok. Nem csak úgy a nagyvilágba.
Néha szüksége van az embernek egy kis sikerélményre, hogy újabb célokat valósíthasson meg. (:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése