Az emberek rohanva menekültek az eső elöl. Ő továbbra is mozdulatlanul állt az utca közepén. A szíve vissza húzta az iskola felé, még egyszer látni... a gondolatra könnyek szöktek szemeibe... úgy hiányzott... az esőcseppek és a könnyei összevegyülve folytak le az arcán. A haja vizes tincsekbe lógott, majd rohanni kezdett az ellenkező irányba. Az iskola udvart üresen találta, majd elkeseredetten lerogyott a lépcsőkre... miközben ezt gondolta: ha hamarabb jöttem volna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése